Megvalósítók

 

A Bácsflóra projekt megvalósítói:

  1. Tudásklaszter Társadalom- és Vidékfejlesztési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.
  2. Katymár Községi Önkormányzat
  3. Madaras Község Önkormányzata

 

 

Tudásklaszter Nonrpofit Kft.

A szervezet 2000-ben jött létre, 2007 júniusában lettünk közhasznú társaság, majd 2009 áprilisától nonprofit kft.

A társaság elsődleges célja a hátrányos helyzetű- kiemelten a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élő - társadalmi csoportok társadalmi és munkaerő-piaci re-integrációjának elősegítése. A foglalkoztatás növelése az esélyegyenlőség megteremtésének feltétele. Ennek érdekében a célcsoport részére képzési és tanácsadási szolgáltatásokat nyújtunk, valamint tanácsadással segítjük a települési önkormányzatok infrastruktúra-fejlesztési tevékenységét a munkanélküliség csökkentése érdekében.

Társasági szerződésünkben kiemelt szerepet kap:

  • a munkanélküliek társadalmi és munkaerő-piaci re-integrációja, az esélyegyenlőség
  • képzések megvalósítása
  • a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása

Infrastruktúránk folyamatosan bővül, székhelyünkön kívül, már  telephellyel rendelkezünk Csongrádon és Bácsalmáson is. Mindez hozzájárul, hogy tevékenységeinket kistérségi szintre kívánjuk kiterjeszteni, hiszen tevékenységünk alap mozgatórugója, az egyenlő esélyű hozzáférés mindenki számára.

Feladatellátási szerződésünk van a Csongrádi kistérségi társulással, közművelődési feladatokra vonatkozóan, amely alapján kaptunk meg kiemelten közhasznú státuszunkat.

Kiemelkedő eredményeket és partneri kört tudhatunk magukénak a megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci re-ingerációja témakörben is. A Nokia Komárom Kft-nél komplex szolgáltatási csomagot valósítunk meg a foglalkoztatás bővítése érdekében, egyéni kidolgozott programjaink, munkakör-elemzési módszereink vannak.

Önálló képzési programfejlesztéseink, FAT akkreditált programok: Nonprofit érdekvédelmi szervezetek fejlesztése képzés, SORS-O.K. fejlesztőprogram tartósan munkanélküliek számára, betanított kerti munkás képzés, Foglalkoztatási Paktum koordinátora.

Jelenleg a szervezetnél 9 főállású munkatárs, megbízási szerződéssel 4 munkatárs, valamint változó mértékben 15-20 fő szerződéssel foglalkoztatott szakértő működik közre feladataink végrehajtásában.

 

 

Katymár Közsségi Önkormányzat

A Szerbia határa menti település az észak-bácskai löszhát és a Duna–Tisza közi homokbuckák találkozásánál fekszik Bajától délkeleti irányban. Autóbusszal közelíthető meg az 55-ös főútról Csávoly–Bácsbokod–Bácsborsód, illetve Tataháza–Bácsalmás–Madaras útvonalon, Bajáról Bácsbokod–Bácsborsód községeken, Bácsalmásról pedig Madarason keresztül.

            Folyó vize a Kígyós-patak, mely gazdaságilag értékes, jó termőterületen halad át. A község határában régebben volt halászatra alkalmas tófelület is, amely a II. világháború után tönkrement. A község délnyugati szélén, a Kígyós mellett létesítettek egy 6 hektáros mesterséges tavat, amelyet 1988-ban árasztottak el vízzel, majd halat és vízinövényeket telepítettek bele. A Kígyósból új növény és állatfajok kerültek a tóba, melyek az új élettérben meghonosodtak, elterjedtek. A Telecskai domboknál látható egy ritka természeti képződmény, a löszfal, amelynek igen ritka növény-, rovar- és madárvilága van. Itt őskőkori leleteket is találtak, ezek a Nemzeti Múzeumba kerültek.

Valószínűleg nem a mai helyén állott a község, mert az un. II. József-féle felmérésen jól látszik, hogy a szomszédos falu, Madaras a Telecskai dombokon, a Prispa - tótól nyugatra feküdt. Katymár csak ettől nyugatra lehetett. A falu öregjei többször emlegetik, hogy a jelenlegi téglagyár és a Szentai temető között lévő pacséri út és a Telecskai dombok találkozásánál feküdt valaha az egykori Katymár a dombok északi peremén. Valóban volt itt település. De ez a terület inkább Madarashoz tartozott, Ugyanis a közelében fekvő török várat „madarasi palánkként" említik a zsoldos jegyzékek.

Lakóhelyünk nevével hiteles és hivatalos okleveleken 1388-ban találkozunk először. Ekkor Kachmar néven szerepelt, majd 1828-ra Kattymar elnevezést kapott. Azonban a nép alkotó képzeletében is megszületett a falu nevének eredete. Mely szerint Vodicán túl hajdan egy csárda állott, amelynek két leánytestvér, Kati és Mari voltak a tulajdonosai. Nevükből először Katimari, majd Katimar, végül pedig Katymár formában alakult ki a község neve.

A mai terület többnyire szántóföld, azonban ez régebben rét és legelő volt, amit később feltörtek, és szőlővel ültették be az emelkedettebb helyeket. Ugyanakkor a falu eredeti fekvésére utal, a községtől délnyugtra lévő, a Kígyós patak déli oldalán fekvő enyhe emelkedés, melyet Katymár régebbi lakosai a bunyevácok crkviste-nek neveznek, ami „templomocskát" jelent. (Megjegyzés: A crkviste templomdombot jelent.)

Az 1920-as években a földreform végrehajtása során 148 családnak juttattak házhelyet, 266 személy termőföldjuttatásban részesült. Nagyarányú köz- és magánépítkezések folytak. 1927-ben épült a szentai iskola, 1929-ben készült el az emeletes kultúrház, földszintjén egybenyitható nagyteremmel és színpaddal. A tanyavilággal együtt közel ötezer lélekszámú faluban gazdakör, ipartestület, polgári olvasókör, sportegyesület, önkéntes tűzoltó testület, vadásztársaság, vörös kereszt, leventeegyesület, olvasókör, valamint mozi működött.

A II. világháború után több év telt el, mire a gazdasági élet fejlődésnek indult. Először földműves szövetkezet, azután a lakosság társulásával nyolc mezőgazdasági csoport, majd 1949-ben állami gazdaság, 1951-ben ipari szövetkezet alakult.

A termelőszövetkezetek 1974-ben Egyetértés Termelőszövetkezet néven egyesültek. Az 1980-as években több mint 400 taggal, 4000 hektár területen gazdálkodtak. Állami támogatások segítségével műhelycsarnokot, faipari részleget és varrodát létesítettek. Gazdálkodási eredményeik alapján előkelő helyen szerepeltek a szövetkezetek országos rangsorában.A Vegyes és Építő Szövetkezet különféle tevékenységekkel bővült, és több mint száz főt foglalkoztatott.

A község legnagyobb beruházása 1999-ben a földgáz bevezetése volt.

Katymár címerét és zászlóját, valamint az első és a második világháború áldozatainak emléktábláját 1993-ban avatták fel. A millenniumi év emlékére, a templomdomb tövében állítottak emlékművet.

A gazdaságban történt negatív változások miatt az 1980-as évek végétől fokozatosan nőtt a munkanélküliek száma. Az ipari üzemek megszűntek, a korábbi évekhez viszonyítva mintegy 80 százalékkal csökkent az iparban foglalkoztatottak aránya. A mezőgazdasági termőterület nagyobb része magántulajdonba került. A munkahelyek elvesztését az emberek fájdalmasnak élték meg. A tartós munkanélküliséget az önkormányzat közhasznú foglalkoztatással igyekszik enyhíteni. A lakosság megélhetését a mezőgazdasági termelés és az állattartás biztosítja.

1990-ben, az első önkormányzati választáson dr. Pál Lászlót, a korábbi tanácselnököt választották a község polgármesterévé. Miután kinevezték a Bácsalmási Munkaügyi Kirendeltség vezetőjének, lemondott tisztségéről. Az 1993. április 25-én tartott időközi, valamint az 1994, 1998 és a 2002. évi önkormányzati választásokon Hebők Béla vállalkozót választották polgármesterré. Az első, 1994. évi kisebbségi önkormányzati választáson német-, 1998-ban, valamint 2002-ben német- és horvát-, illetve 2010-ben német-, horvát- és cigány kisebbségi önkormányzatokat választottak. 2006. október 1-től jelenleg is Pál Endre a község polgármestere.

 

 

Madaras Község Önkormányzata

 

Madaras község a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megye déli részén, a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyikében a Bácsalmásiban található.

A község gazdag történeti múlttal rendelkezik. A Telecskai-dombok hátságán közel húsz évezredes őskőkori település nyomára bukkantak. Kőhegyi Mihály régész több éves, kitartó munkával kutatta és tárta fel Közép-Európa legnevezetesebb szarmata telepét és temetőjét a madarasi határban. A halmok késő szarmata és hun kori temetkezési helyeket rejtettek, de az ásatások során Árpád-kori sírokat és templomalapot is feltártak.

Madaras társadalmi, gazdasági, és infrastrukturális szempontból elmaradott település. Megfigyelhető az erősen elöregedő lakosságszerkezet, az alacsony gyereklétszám, a magas munkanélküliség, a rendkívül alacsony és kedvezőtlen jövedelmezőségi viszonyok. A munkanélküliek magas száma a munkalehetőségek hiányának és a szakképzetlen vagy elavult szakképzettséggel rendelkező munkavállalók magas számának köszönhető.

A településen a természeti adottságokból kifolyólag a mezőgazdasági termelés a legelterjedtebb megélhetési forma. Talaját tekintve a löszön képződött, igen jó minőségű, mészlepedékes csernozjom talaj a jellemző, de néhol löszös vályog, homokos lösz is előfordul. Az őstermelők és vállalkozók helyzete kedvezőtlen. Ennek oka többek között a település kedvezőtlen elhelyezkedése, a szerb határ közelsége, a mezőgazdaságból élők életszínvonalának folyamatos csökkenése. Ipari cégek, feldolgozó üzemek nem létesültek. Az utóbbi években megfigyelhető a mezőgazdaság folyamatos hanyatlása mellyel együtt a település is hanyatlásnak indult.

A község turisztikai szempontból kiaknázatlan lehetőségek tárházát rejti. Kiterjedt tanyás részein mint önálló lakó és gazdasági egységeken megteremthető a tájjellegű gazdálkodás, tanyasi turizmus, rekreáció. Egyedülálló természeti adottság a település területén található Községi legelő ahol tavasszal több ezer crocus virágzik, majd ezt követi a szintén védettséget élvező tavaszi hérics. Jelentős földtani, őslénytani védettséget élvez a községtől délre elhúzódó löszfal is. A szabályozott Kígyós-patak és az országhatár között, a Telecskai-dombok mélyedésében az 1970-es években duzzasztással horgásztavat létesítettek. A vízfelületen és környékén olyan növény- és állatfajok is meghonosodtak, amelyek védettségük miatt megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. A falu idegenforgalmi látványosságai között említhető a római katolikus templom, mely 1799-ben épült, 1903-ban és 1937-ben bővítették oratóriumokkal. Mindezen értékek megléte a vidéki, tanyasi turizmus fellendülésének feltételeit biztosíthatják